Portrék

A portré számomra több, mint arckép – egy lélek lenyomata, egy pillanatnyi megállás az időben.
Festés közben nem csupán a vonásokat keresem, hanem a jelenlétet, a belső fényt –
amit a szemek, a mozdulatok, a kezek csendben elmondanak.

E galériában olyan arcokat, pillantásokat és történeteket talál, amelyek közel állnak hozzám –
köztük egy különösen személyes darabot: édesanyám kezét, mely számomra a szeretet, az erő és a kedves  jellem szelíd képmása.

Legyen szó ismert arcról vagy képzeletbeli alakról, minden portréban ott él az ember –
esendően, méltósággal, igazán.

Ha mobilról vagy táblagépről nézi a képeket: kattintson a képre a teljes nézethez – így a festmény és a cím is szépen látható lesz.